| AZ ELEJE LEHET H UNCSI DE A VÉGE TÖK POÉN ÉS EZT 3 ÉVE IRTUK WÁÁ
A (Z) (FR) EDDI ART ERDŐ TITKA
1. Sötét éjszaka volt. A hold egy hatalmas gömböt alkotott, néhány felhő teljesen elhomályosította a csillagokat. Ez olyan volt, mintha egy hatalmas robbanás elvakított volna mindent. Még ugatott néhány kutya, világítás már csak a városban volt. Senki sem járt már ilyenkor az erdő közelében, erről az erdőről félelmetes legendák terjengtek. Senki sem tudta hogy mi a teljes igazság, mindenki csak találgatott. Olyan volt ez, mintanépmesék, szájról-szájra terjedtek. Minden esetre, aki bement abba az erdőbe, amikor már lement a nap azt nem látták már soha többé, csak egy fület nem kímélő, borzalmas sikítás, semmi több nem maradt belőle. Ezt a legendát egy koldus mesélte nekem, még mikor öt éves voltam, és az anyám ott felejtett egy motel parkolójában. Valahogy így szólt:
Körülbelül száz évvel ezelőtt, élt egy öreg tudós az erdő mélyén, neki volt egy fogyatékos fia. A felesége belehalt a szülésbe, felnevelte a fiút, de hogy soha ne lássák Eddit, mert így hívták a fiút, felépített valami házfélét az erdő valamelyik sötét zugában. A Fiú súlyos beteg volt, bármikor meghalhatott, a tudós, pedig nem akarta teljesen egyedül leélni az így is szar életét. Félt, hogy nem tud majd gondoskodni magáról, de már a fia is nagy gondot jelentet számára. Kitalált egy olyan gépezetet, ami a fia és az ő életét is megváltoztathatja. Ez a gép olyasmire volt képes, amit az emberi agy csak nehezen tud felfogni. Olyanná akarta tenni a fiát, mint amilyen a többi ember, normálissá. Mikor kész lett a gép, úgy tűnt, hogy minden rendben van, beleültette a fiút a szerkezetbe, és meghúzta a kart, hirtelen egy villanást lehetett látni és hallani egy hatalmas sikítást, ahogy mondom sikítást… Pár nap múlva megtalálták az öreg tudóst, az erdő szélén egy piros zsákban, egy névvel az arcán: E D D I... Keresték a fiút az erdő minden részén, de se a fiú, se a ház nem került elő soha többé. Na hát ennyi lenne ez a kis furcsa történet, a fiú neve volt Eddi, aki nem tudott írni a betegsége miatt, ezért nem is gondoltak arra, hogy Eddi, lenne a gyilkos, de mivel nem találták meg se a holttestét, se őt, gyanúsított lett. Lehet, hogy ez csak legenda, de én utána fogok járni, hogy mi az, ami miatt veszélyes az Eddi Art erdőbe menni.
2. …Még egy ideig néztem az erdőt. … Másnap elmentem a rendőrségre utána nézni az ügynek. Bementem, megkérdeztem: -Frank Sharp magánnyomozó vagyok, nagyon régen, történt egy gyilkosság itt az Eddi Art erdőben, nem derült ki, hogy ki volt a tettes, találtak egy embert az erdő szélén, egy zsákban, Megnézném a kartonját. -Nem engedhetem, csak utasításra. -De,…. -Viszlát!
Na persze én nem elégszem meg ennyivel. Belopóztam az alvó ügyeletes mellet (jellemző). Sietnem kellett, mert a takarítót láttam az előző ajtóból kijönni. Gyorsan kikerestem a dokumentumot, nyílván való, hogy eltörtem egy lámpát. Hamar bebújtam a közeli szekrénybe, mert hallottam, hogy felkelt az ügyeletes rendőr. Mikor bejött az ajtón, amit szerencsére ügyesen nyitva is hagyott sietősen kiosontam, majd a folyosóról úgy rohantam le, ahogy a lábam csak bírta, mert már a takarítók is túl okosak lettek. …
Az irodámban már végre nyugodtan ülhettem le a kedvenc székemre. Egy héttel ezelőtt megkeresett egy titokzatos alak, aki felkért arra, hogy nyomozzam ki, hogy mi az a titok, ami már évek óta az emberek egyik legfőbb témája, mivel én is hallottam ezt a történetet, és fel akarom darabolni, Eddi Artot mert megölte az anyámat. Ezt nem tudja senki de, különben a neve Eddi Kreuger azaz ifjabb Freddy Kreuger. Na de térjünk vissza a sztorihoz. Ez a buzi már kampókkal az ujján született. A szülésznőt először is megdugta aztán kinyírta. Az anyját is kinyírta, mert nem akarta leszopni. Csak azt a hülye tudós apját (Freddy Kreugert) hagyta meg mert remek shakeeket tudott kotyvasztani de aztán őt is megölte (apropó) az apja homlokára nem „Eddi” hanem Kendy volt írva ami egy szemetes zsák üzletlánc. És most itt ez a köcsög ebbe a rohadt kurva erdőbe. Szóval ez már személyes ügy. Ezért szarok arra a hülye megbízómra. Másnap „kialudtan” kelek fel. A lakásom tele van nőkkel. Ez hogy lehet? Ja tényleg tegnap azok a drogos kurvák a négyesről. A konyha annyira tele van tűkkel, hogy már jobban hasonlít egy orvosi rendelőre, mint egy konyhára. Gyorsan kinyírtam őket és ledobtam a testüket a szemétledobón. Ezzel meg is volt a napi gyilkosságom. Ez túl hamar volt. Lehet, hogy még útközben kinyírok valakit, legyen még dolga a rendőrségnek. Megyek a kocsimhoz. Jaj de utálom ezt a lerobbant Ford Mustangot. De hiába, a kocsi az „kocsi”. Az irodám felé összefutottam a buzi főnökömmel.
-Jó napot Sharp. -Jó napot uram. -Na, nem gondolta meg magát a holnapi randinkkal kapcsolatban? -Öööö… nem… uram. -Jó akkor találkozunk az irodában cuncimókus. -Rendben TE BUZI PÖCS! -Mit mondott Sharp!? -Semmit uram, csak, azt, hogy viszlát. -Ó. Akkor, viszlát. –és ezzel elhúzott. Az irodámban már várt rám egy gyönyörű nő ballonkabátban és gengszter kalapban (tipikus krimi film helyzet). -Uram csakhogy ideért. Nemegyszer hívtam már a mobilján de, mindig egy hülye hangú férfi vette fel, és azt mondta, hogy ez itt Joe halbüféje. –rebegte félelemmel teli hanggal. -Nekem nincs mobilom (szőke nő volt, látszott rajta). -De a szomszéd irodában nekem ezt a telefonszámot adták meg -A szomszéd irodában lévő seggdugacs az én esküdt ellenseggem van: George B.(uzi) Frank. -Így már világos. De térjünk a lényegre. A férjemet három napja megölték. Egy zsákban találták meg, egy szó volt a fejére írva. -Kendy? –vágtam a nő szavába. -Nem. Mintha egy név lett volna: Eddi. -Hát az kérem Kendy. -Sokkal inkább Eddi. -Azt mondtam Kendy! -Dehogy. Ezt már nem bírtam tovább és előkaptam a 45-ös Smith and Wessonomat. -Azt mondtam Kendy! –ordítottam és a pisztolyomat a nő fejéhez szorítottam. -Szerintem akkor is E……………… A nő agyvelelye szanaszét repült az irodámban, na a takarítók ma sem fognak sokat aludni. Gondolkodtam, amit olyan ritkán szoktam csinálni, mint a gatyáimat mosni! De, sajnos csak annyi jutott eszembe, hogy felhívjam a megbízómat. Ehhez ki kellett mennem a buszmegálló fülkéjébe! Mikor odaértem rájöttem, hogy nincsen apróm!...........Leültem az útpadkára. Pár perc múlva jött a busz, sajna, csak egy nyanya szállt le.: -Csókolom öreganyám, fel tudna váltani nekem egy 10est. -Peeersze fiacskaaam! Adok néked egy ötforintost meg egy kettőforintost,…. Jé van itt még egy egyforintosom is, … ez má nyócforint, … meg még adok néked egy egyforintost meg egy kétforintost! -Nem öreganyám, tízezrest. -Jaaaa, mér nem azt mondtad? -Na akkor tud? -Nem!!! …..Nem tom hogy, de tényleg,… egyszer csak a nyanya kidőlt az útra és elütötte egy kocsi. Elvettem tőle egy százast és bedobtam a fülkébe, amit (mér is ne) elnyelt. Csórtam a nyanyától még egy százast, és felhívtam a megbízómat Mr. Sicretet. -Halló!!! -Milyen ló? -Nem ló, hanem halló! -Mi van akkor, ha ló? -Semmi, maga barom! -Hol a majom? -Nem majom,… barom. -Barom?... Szerintem maga az állatkertet hívta. -Szerintem meg egy állattal beszélek. -Szerintem sajt. -Szerintem lófasz. -Már megint milyen ló? -Na jó, a magánnyomozó vagyok. -És az engem hol érdekel? -Anyád! -és lecsaptam a telefont..ekkora hülyét hor a hátán a Föld... … A nyanya maradék pénzéből vettem egy mai újságot. Hát mi más állt volna a címlapon, mint hogy: Találtak egy kislányt a titokzatos erdő szélén egy zsákban. Bementem a rendőrkapitányságra, hogy szerezzek valami infót a gyilkosságról… Persze hogy megint nem akarták ideadni az aktákat, de most nem akartam belopózni, ezért csak egyszerűen leütöttem azt a fasz portást. Az irodában volt egy rendőrcsajszi: -Mit adhatok? -Mondjam, vagy mutassam?... … A csaj beletúrt a hajába és kigombolta az ingét …… a többire már nem emlékszem… Szerencsére sikerült kicsempésznem az aktát, és rájöttem, hogy nekem kell elmennem abba az erdőbe, ha tudni karom hogy mi történt… Már este 10 körül volt, de fogtam egy doboz sört és elindultam a(z) (Fr)Eddi Art erdőbe. Kb. egy órát gyalogoltam, mikor megláttam egy……..............................……………………!!!
Találtak egy lerobban nyomozót az erdő szélén egy zsákban!!!
ÍRTA: Timike & Petike 2003.12.20-án | |