| Életmód a 11-15. századi Európában
Európa életmódja ezekben az időkben változatosan alakult. A 11-15. század a középkor második fele. Ha megkérdeznék tőlem mi az a 3 dolog, amivel legtöbbet találkoztam történelemórákon ebből a korszakból, akkor én azt mondanám, hogy: háborúkkal, vallással, és kereskedelemmel. Ezek eltérő fogalmak és mégis összefüggnek egymással. Ilyenkor már beszélhetünk társadalmi és vallási egyenlőtlenségekről, amelyek már a középkorban megnehezítették az életet. A hatalom alapjának a föld számított, és a magántulajdonnak is legalább akkora szerepe volt az akkori ember életében.
Megindultak a keresztes hadjáratok a Szentföld megszerzéséért. A 11. századtól valamivel nagyobb stabilitás alakult ki Nyugat-Európában. A népvándorlás a mongolok hadjáratait leszámítva megszűnt. A nyugat-európai keresztény királyságok katonailag megerősödtek. Az új kelet-európai és észak-európai államok uralkodói szintén bevezették a kereszténységet, így az utolsó pogány törzsek is beilleszkedtek Európába.
A kor legelfogadottabb vallása a kereszténység volt, e mellett is alakultak ki további vallások, mint például az ortodox, a zsidó, a huszita, iszlám, és megjelentek az *eretnekek. Az akkori felfogás szerint a hit alapozza és határozza meg az emberek életét, az erkölcsi magatartásukat, minden cselekedetüket. A különböző vallások kialakulása hozta magával a vallási ellentétek kiütközését is, persze nem csak ilyen téren beszélhetünk ellentétről.
A férfiak és nők között ekkor éles különbségekről beszélhettünk. A nőknek alárendelt szerepük volt egészen a lovagkorig. Innentől kezdetét veszi a *Mária-kultusz, amikor már a nőket nagyobb tisztelet övezi. A lovagok nőideálja nem a sovány, karcsú nő, hanem a teltebb idomokat kedvelték. A nők ideálja is a daliás, jól megtermett férfiak voltak. Ugyebár mindig az a különleges, amiből kevés van, és ilyenkor az emberek többsége alultáplált, mert a nagy részük nem volt képes előállítani vagy megfizetni az ételt. Ők gabonaőrleményeket, illetőleg kását fogyasztottak, valamint só volt az egyetlen ízesítőszerük. A gazdagabbak többnyire húst ettek, és különféle fűszereket használhattak, amit a *Levantei kereskedelem útján szereztek be. Az étkezés kézzel, egy tálból történt, csak a kést ismerték. Az egyház szabályozta az étkezést is, bevezette a *böjtöt. A keresztes hadjáratok után az étkezési kultúra is fejlődött. Víz helyett bort (*Rosé-t) ittak az emberek, mert a víz ásott kutakból került a felszínre, és fertőző volt. Vízvezetékek ekkoriban nem voltak még. A borfogyasztás persze területenként változó, ez főleg a szőlőtermelő vidékeken volt jellemző.
A nemes urak kőből készült várakban éltek, amelyeket körül vettek várfallal hűbéri viszonyok miatt, így az ellenség nehezebben tudott bevenni egy-egy várat. A szegényebben viszont fa ill. kőházakban éltek. Bútoraik többnyire: láda, amely egyben tároló szerepet is töltött be, ágy, asztal, karosszék, lóca, pad. Kandallóval fűtöttek, illetve amire csak tudtak prémet raktak, ami szintén melegített. A kárpit nagy divat volt ilyenkor. Mécsessel, fáklyával világítottak.
A higéniai viszonyok nem voltak kedvezőek Sáros utcák, földön heverő szemét, ürülék is mutatta ezt a tényt. Ennek köszönhetően betegségek járványok pusztítottak, például a *pestis, és a *kolera. A gyerekek fele meghalt, az 5 éves kort alig élték meg, és a nők több mint fele szintén meghalt az első szüléskor. Az árvák száma nagyon magas volt. Kegyetlen ítéleteket hoztak a bírák ekkortájt, embereket csonkítottak meg, húztak karóra, törtek kerékbe és hasonló kegyetlenséggel büntettek. A gyerekeket úgy öltöztették, mint a felnőtteket. A szegényebb gyerekek már fiatalon dolgoztak, nemes ifjak, pedig korán elmentek apródnak a főurakhoz, az ipari csemeték, viszont külföldön tanulták ki alaposan a mesterséget. A férfi feladata volt, hogy katonaként álljon helyt, a nő kötelessége pedig, hogy jó anya, és jó feleség legyen.
Különböző stílusok alakultak ki, legelőször *román a stílus, azután a *gót stílus, majd a *reneszánsz stílus. Az írástudás növekedett és fejlődésnek indultak a művészetek: fodrászat, zene, építészet Megépült az első egyetem, és hatalmas katedrálisokat is építettek.
Ennek a kornak is igen érdekes, és hosszú történelme van. Nagy felfedezésekről (pl.: Amerika felfedezése) és megújulásokról szólt, emellett nagy csatákat, járványokat foglal magába. Az emberiség egyre csak okosodik, és az életszínvonal is nő. Európa tehát fejlődik tovább, és tovább.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
*Eretnek: Eretnek névvel illeti a katolikus egyház a katolikus dogmákkal szembenálló nézeteket és azokat, akik ilyen nézeteket vallottak. Az egyház a középkori időkben és a reformáció idején nem volt elnéző a más nézeteket valló személyekkel, sokszor üldözte, büntette és akár ki is végezte őket, gyakran máglyahalállal.
*Mária-kultusz: Bizáncban kezdődött a Mária-kultusz európai diadalútja, az 5. században. A 11. századi magyar kereszténység volt az egyik fontos láncszem a bizánci Mária-kultusz Nyugat felé történő közvetítésében. Magyarországon a korábban meglévő pogány és ariánus-keresztény Boldogasszony kultusz Szent István királlyal krisztianizálódott, aki (gyermeke nem lévén) a Mária-boldogasszonynak ajánlotta fel az országot.
*Levantei kereskedelem: Összekötötte Európát a Távol-Kelettel.
*Böjt: Böjt alatt nem lehet húst fogyasztani.
*Rosé: Sokan tévesen azt hiszik a rosé borról, hogy egy kiváló minőségű fehérbor, és egy vörösbor keverékéből áll, lehet, hogy őket a rosé bor színe téveszti meg. A rosé bor készítése a vörösborszőlő szüretével kezdődik. A leszüretelt szőlőt zúzzák, bogyózzák, majd héjon erjesztik, de nem olyan hosszú ideig, mint a vörösborkészítésnél. A rosé technológia ebben a technológiai mozzanatban különbözik alapvetően a vörösborkészítéstől. A héjon erjesztett bort érlelőtartályokba, hordókba rakják, és megkezdődnek a rosé bor pinceműveletei. Mikor a bor eléri a palackérettséget, palackozzák.
*Pestis: Más néven „a fekete halál” vagy „dögvész”. Kórokozója főként a patkánybolháról kerülhet át emberre, de a kór cseppfertőzéssel is terjed. Úgy próbáltak ellen védekezni, hogy lezárták a faluk határait.
*Kolera: Más néven „spanyolnátha”. Elsősorban széklettel, hányással, szennyezett vízzel és szennyvízzel, illetve az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjed.
*Román stílus: a 10-12. századra jellemző európai építészeti és művészeti stílus. Legmeghatározóbb elemei a templomok és kolostorok. Jellegzetessége a román templomoknak a kúpos torony, toronypár. A templomok belsejét freskókkal vagy mozaikképekkel díszítették. Az ablakok lehetnek ikerablakok, rózsaablakok, félköríves záródásúak. Ezek igen gyakran kettős vagy hármas ikerablakok, amelyeket oszlopok osztanak meg. A szobrok merev, aszketikus típusok, érzelmek ábrázolása nélkül. Bibliai szenteket vagy szent királyokat ábrázolnak.
*Gót stílus: A 12. század második felében jelent meg, és legkorábban a 13. század közepén váltotta fel a reneszánsz. A gótikában a félkörívet fölváltja a csúcsív, így a súlyos falszerkezetek könnyebbé válnak. Nagyobb ablakok jellemzőek, tehát az épület is világosabb | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
