A török kiűzése Magyarországról

BEVEZETÉS

A XVII. sz végére Magyarország vágülis négy részre szakadt. A Dunántúlt a Habsburgok, a Felvidéket Thököly Imre, Erdélyt Apafi Mihály, és az ország középső részét a Porta tartotta a kezében. 1681-ben a török birodalom befejezte az oroszokkal vívott háborút. A szultán ezután egy nagy nyugati támadás tervét fontolgatta. Erre ösztönözték Thököly katonai és politikai sikerei is.

IV. Mehmed 1683 májusában kinevezte Kara Musztafa nagy-vezért a Lipót császár elleni háború parancsnokává. Csatlakozásra szólította fel vazallusait, Apafi Mihályt és Thököly Imrét. A császári katonaság Magyarországot feladta, és visszavonult Bécs védelmére. A török sereg végigvonult az országon, de csak néhány kisebb várat foglalt el (Veszprémet, Tatát), elsősorban Bécs ellen indult. Kara Musztafa vezetésével, tatár, román, erdélyi, és kuruc segédhadakkal kiegészítve majdnem két hónapig kitartó, 120-150 ezer főből álló török ostromgyűrű vette körül az osztrák fővárost. A gyűrűt Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly császári fővezér vezetésével lengyel, bajor, szász és a császári csapatok roppantották szét 1683 szeptemberében a Bécsi csatában, 70ezer katonával. Thököly már ez előtt vereséget szenvedett. A szövetségesek ugyan ebben az évben szétverték Párkánynál a budai pasa hadait, és Bevették esztergomot.

I. SZAKASZ  [ 1683-1689 ]

A megtámadottak végre komoly ellentámadásra szánták el magukat. 1684-ben XI. Ince pápa kezdeményezésére létrejött a Szent Liga, a Habsburg-birodalom, Lengyelország és Velence törökellenes szövetsége. (Később csatlakozott hozzá Oroszország, és a bajor, a szász és a brandenburgi választófejedelem is küldött zsoldosokat.). A pápa óriási összeggel támogatta a felszabadító háborút, és hatására XIV. Lajos semlegességet ígért a harcok idejére, ez a 20éves fegyverszünet, így Lipótnak nem kellett félnie egy esetleges francia hátba-támadástól, és lehetővé tette, hogy teljes erejéből az oszmánok ellen fordulhasson.

Az egész Európából összegyűlt katonákkal meginduló támadás elsöprő győzel-meket hozott. Az invázió először a törökökre támaszkodó Thököly hatalmát söpörte el. A megyei nemesség nagy része cserbenhagyta, katonái zöme pedig átállt a császáriak oldalára, hogy segítsen mielőbb megszabadítani az országot a töröktől. 1684 folyamán a Szent Liga csapatai visszafoglalják Visegrádot, Vácot. Megpróbálkoznak Buda ostromával is, de azt erős török helyőrség védi, így kísérletük kudarcba fullad. 1685-ben Velence is támadást indít a Porta ellen a Balkánon. A császári csapatok elérik Erdélyt.

1686 júniusában a szövetségesek megindítják Buda ostromát. Itt megemlíthetjük Miksa Emanuel(bajor) és Lotharingiai Károly nevét. A várat 10ezer török katonája élén Abdurahman pasa védi. A Budáért folyó csatába jóformán egész Európa elküldte fiait. Sok magyar katona is harcolt a seregben, a mintegy 15 ezer főt számláló magyar csapatok az ostromló seregek egyötödét jelentették. 1686 szeptember 2-án 145 év után szabaddá vált Buda.

Lotharingiai Károly katonái folytatták a török kiűzését. 1687. augusztus 12-én Nagyharsánynál, a „második mohácsi csatában” megverték Szulejmán nagyvezér hadait. Ez a győzelem azért volt nagyon fontos, mert így szabaddá vált az eszéki híd, ami ekkor az egyetlen átkelőhely volt a Dráván. Ebben az évben a szövetségesek elfoglalták Eszéket és Egert is. 1688-ban Munkács, Lippa és Belgrád visszafoglalása következett. 1689-ben már Szerbia jó részéről is kiszorultak a törökök.

II. SZAKASZ [ 1689-1699 ]

XIV. Lajos a Habsburg sikerektől megrettenve, meg akarta akadályozni további térnyerésüket, ezért ő is támadást indított a Rajna mentén. Bár Köprülü Musztafa személyében ismét erőskezű török nagyvezér került hatalomra.1690-ben felszámolta az összes balkáni keresztény hódítást, mad Belgrád is török kézre került. További vereséget  Badeni Lajos hárította. A rendkívülien véres szalánkeméni csatában legyőzte a török főerőket.

Az elhúzódó harcok mérhetetlen pusztulással jártak, melyek végülis a császáriak lettek a győztesei, de Magyarországról és Erdélyről szinte teljesen le kellett mondaniuk.1697-ben Savoyai Jenő birodalmi fővezér, Zentánál nagy győzelmet aratott felettük. A szultán kudarcai miatt, a Habsburgok, pedig a kimerülés, és a nyugaton közelgő újabb háború miatt béketárgyalásokra kényszerültek. Az 1699-ben megkötött karlócai béke értelmében a Temes-vidék kivételével egész Magyarország felszabadult. A másfél századon át részekre szakadt ország egyesítése útjában álló akadály elhárult, véget ért a török hódoltság.

AZ ÖRÖKÖS KIRÁLYSÁG ELFOGADÁSA:

Ezután a Habsburg elnyomás évei következtek (hiába harcolt sok magyar katona a szövetségesek oldalán, Magyarország hivatalosan nem tartozott a Liga tagjai közé). A törököt a császár hadserege verte ki az országból, ezért a Habsburgok helyzete megerősödött.

1703-ban kitört a Rákóczi-szabadságharc. A szabadságharcot elbukott ugyan, de a szatmári béke (1711) értelmében a birodalmon belüli rendi különállást elnyertük.

Ebben az évben lépett trónra III. Károly (1711-1740). 1713-ban véget ért a spanyol örökösödési háború. Így fordulhatott a császár a még mindig jelentős erőt képviselő törökök ellen. 1716-ban Savoyai Jenő visszafoglalta a Bánságot. 1718-ban III. Károly és III. Ahmed megbízottai Pozsaverácon megkötötték a békét. Ezzel egész Magyarország felszabadult a török megszállás alól.