Bethlen Gábor erdélyi fejedelem

                                        (1613-1629)

Bethlen Gábor, az Erdélyi Fejedelemség történetének talán legnagyobb alakja nevét sok ezer forrás őrzi Európa-szerte. Uralkodása idején Erdély fénykorát élte. Irigykedve gyűlölték és a rajongásig imádták, politikai teljesítményét azonban épp az minősíti legjobban, hogy uralkodása tizenhat éve alatt szövetségesként vagy ellenségként, de földrészünk szinte minden hatalma kapcsolatba került vele, s figyelembe vette véleményét.

1580-ban született Marosillyén, Hunyad vármegyében. Családjának eredetileg nem Erdélyben, hanem a Tiszántúlon, Békés és Temes területén voltak birtokai, de miután a török hódítás a XVI. század második harmadában elérte ezt a területet is, apja, Bethlen Farkas Erdélybe menekült, és János Zsigmond fejedelem szolgálatába állt. Báthory István adományozta Marosillyét a családnak, így lettek erdélyi nemesek. Édesanyja, Lázár Druzsina előkelő székely családból származott. Két fiút szült, Gábor volt az idősebb, öccsét Istvánnak keresztelték, később ő is fejedelem lesz. Minthogy korán árván maradtak, gyámjuk, nagybátyjuk, Lázár András székely királybíró lett, de Bethlen inkább Báthory Zsigmond udvarát, ahova fiatalon került, és távoli rokonát, Bocskai Istvánt tekintette nevelőjének. Már 15 évesen katonai pályára lépett. 1604-ben meggyőzte Bocskai Istvánt, hogy álljon a Habsburg-ellenes felkelés élére.

1607-től elődje Báthory Gábor tanácsadója volt, ezért Rákóczi Zsigmond letartóztatta. Báthory Gábor fejedelemsége idején Hunyad megye főispánja, tanácsos, az udvari hadak kapitánya volt. Báthory sikertelen havasalföldi hadjárata után Bethlen először Dévára, majd török földre menekült. Báthory Gábor (1608-1613) agresszív külpolitikája miatt maga ellen hangolta alattvalóit. Erőszakos kormányzásával, erkölcstelen magatartásával maga ellen fordította az erdélyi rendeket, Szeben szabad királyi város elfoglalásával pedig az erdélyi szászokat. Havasalföldi hódító hadjáratai miatt kivívta a törökök haragját. Bethlen Gábor eleinte támogatta, megszerezte számára a fejedelemséget. Végül Bethlen török segítséggel Báthory ellen vonult egészen Nagyváradig. Trónja megmentése érdekében Báthory át akarta adni Váradot a törököknek, emiatt Abafy Miklós a hajdúk segítségével megölette. Bethlen 1614-ben visszaadta Szeben városát a szászoknak.

Még ez előtt néhány nappal, hogy Báthory meghalt volna, a kolozsvári országgyűlés 1613. október 23-án fejedelemmé választotta. 1619-ben elindította első hadjáratát a császár ellen, és elfoglalta a királyi Magyarországot. Erdély felvirágoztatása Bethlen Gábor nevéhez fűződik. Korának egyik legnagyobb politikusa volt. 1620. augusztus 25-én a besztercebányai országgyűlés Magyarország királyává választotta. A három részre szakadt Magyarországot akarta egyesíteni, tudta, hogy ebbe a török nem egyezne bele. Ezért nem koronáztatta meg magát a Szent Koronával. Erdély biztonsága érdekében vállalta a Portától való függőséget.

1619-ben beavatkozott a harminc éves háborúba a csehek oldalán II. Ferdinánd császár ellen. Ugyan ez év szeptemberében a Porta engedélyével Felső-Magyarország elfoglalására indult, ekkor még fejedelemként, és hadai bevették Kassát.1620-ban részt vesz Bécs ostromában, V. Frigyes cseh király oldalán, de november 8-án a szövetséges cseh csapatokkal vereséget szenvedett a fehér-hegyi csatában.1621 nyarán jelentős győzelmeket aratott a Habsburgok ellen, de a főurak elpártoltak tőle, és egyezkedni kezdtek a császárral. Ekkor Bethlen úgy dönt, hogy békét köt II. Ferdinánddal Nikolsburgban 1621 utolsó napján. Bethlen visszaadta a megszerzett területek jó részét, de kapott hét vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Bereg, Zemplén, Borsod és Abaúj), és birodalmi hercegi címet. 1623-ban a protestáns németekkel, 1626-ban az angolokkal, hollandokkal és dánokkal szövetségben indított támadást a Habsburgok ellen, de jelentős eredményt nem sikerült elérnie.

Erdély felvirágoztatása Bethlen nevéhez fűződött, ez az 1610-es évekre tehető. Merkantilista gazdaságpolitikát folytatott, amely növelte a belső pénzfelhalmozást, és sikerült rendet teremteni a fejedelemségben. Az előde által eladományozott javakat visszavette, ezzel megnövelte birtokait. A fontosabb kiviteli cikkekre (méz, viasz, marha, higany) állami monopóliumot vetett ki. Nagy gondot fordított az iparfejlesztésre, főleg a megnövekedett hadiszükségletek miatt. Külföldi mestereket és felvidéki bányászokat hivatott Erdélybe. Erőfeszítései eredményesek voltak, mert évi félmillió arany folyt be a fejedelmi kincstárba. A befolyó összeg nagy részét állandó hadsereg fenntartására fordította. Mellőzte a rendeket, és az abszolutizmus elvei szerint kormányozta államát. A rendi intézmények: fejedelmi tanács, országgyűlés, vármegyék, városok ugyan tovább működtek, de a fejedelem hatalmát nem korlátozták. A közigazgatást teljes mértékben Bethlen ellenőrizte. Az uralkodó a jobbágyokat is védelmezte, bár nem szüntette meg a jobbágyság intézményét.

A harmincéves háború elején a Királyi Magyarországon nagy lendületet vett a katolizáció elterjedése. A magyar ellenreformáció legfontosabb képviselője Pázmány Péter volt. A katolikus egyház megerősödött, a nyugati országrészben jezsuita rendházak létesültek. Az első katolikus bibliafordítást Káldi György készítette el.

Pázmány Péter egyetemet alapított Nagyszombaton, amely a mai Eötvös Lóránd Tudományegyetem őse. A barokk jegyében megújult a magyarországi építészet, képzőművészet és irodalom. Bethlen Gyulafehérváron protestáns főiskolát alapított, és gazdag könyvtárat hozott létre. A kor egyik legjelentősebb tudós prédikátora Szenczi Molnár Albert volt.

Első felesége Károlyi Zsuzsanna 1622-ben halt meg (a gyulafehérvári templomban temették el). Ezek után a brandenburgi választófejedelem leányát, Brandenburgi Katalint vette feleségül, 1626-ban. Ebben az évben vezette harmadik, egyben utolsó hadjáratát a császár ellen. 1629. november 15-én hunyt el Gyulafehérvárott. Második felesége, akit a gyulafehérvári országgyűlés utódlási joggal ruházott fel (öccsével, Bethlen Istvánnal együtt), férje halála után csak néhány hétig ült a fejedelmi székben. (1630-ban a segesvári országgyűlés I. Rákóczy Györgyöt választotta fejedelemmé.)

Kemény János, aki megkérte Brandenburgi Katalin kezét Bethlen részére így búcsúzott tőle: „Óh, vajha avagy ne született, avagy örökké élt volna!”

< A magyarság az óta is őrzi Bethlen Gábor emlékét. Többek között egy 1902-ben készült bronz szoborként is, melyet ifj. Vastagh György készített, és mai napig is a XIV. kerületi Hősök terén díszeleg millenniumi emlékműként.

„De ellenben mikoron a magyar nemzetnek nyomorult sorsán gondolkodnám, igaz religiónknak [a protestáns vallásnak] láb alá tapodtatására való gonosz intentumukat [szándékokat] mikoron sok felől igen bizonyosan hallanék, igazán mondom, hogy meggyőzött sokképpen nemzetemhez való igaz effectusom [vonzalmam] és magamban elvégeztem, hogy az isten tiszessége mellett nemzetünknek szabadságért kitámadjak, értvén ezen dologhoz kegyelmednek főképpen több keresztyén atyánkfiaival együtt nagy indulatját, akaratját.

Habsburg-ellenes támadás okairól

 Bethlen Gábor erdélyi fejedelem leveleRákóczi Györgynek (1619)