Bárdossy László miniszterelnöksége /1941-42/

-         1941 ápr. - Magyarország bevonul a Délvidékre és teljesíti a német követeléseket, Horvátország kiszakadása után. Rövid harcok után visszafoglalja Bácskát, baranyai háromszöget, és a Muraközt /12000 km2, 400ezer magyar/ 40% magyar

-         szélsőjobb megerősödése

-         1941. jún. 22. - Németország megtámadja a Szovjetuniót: gyors sikerek

o       Románia csatlakozik a hadjárathoz:

1.      Magyarország attól félt, hogy a románok kedvezőbb elbírálás alá esnek

2.      Horthy és a tisztikar sem kívánt kimaradni a belsevizmus elleni „keresztes hadjáratból”

-         1941. jún. 26: Kassa bombázása: álbombázás, nem biztos, hogy orosz gépek

-         1941. jún. 6. : Magyarország belépett a háborúba, hadat üzen a Szovjetuniónak.

Bevetette az  50 ezer főből álló ún. gyorshadtestet (kerékpárosok, könnyű harckocsik)

à fegyverzete elpusztult à megszálló feladatokat látott el à a magyar kormány nem küldött újabb alakulatokat

-         1941 dec. 7. Anglia hadat üzen Magyarországnak

-         1941. dec. 12. Magyarország hadat üzen az USA-nak

-         1942-ben újabb magyar hadsereget küldenek a frontra – (Ribbentrop, Keitel tábornagy kierőszakolta egy magyarországi látogatás során)

-         1941. aug. 8. - harmadik zsidótörvény:

o       tiltotta a zsidó és nem zsidó magyar állampolgárok közötti házasságot

o       ekkor a környező országokban már a zsidóság fizikai megsemmisítése folyt, ezért a kisebbségi zsidóság tömegesen menekült Magyarországra

-         1942. jan. – Újvidék – szélsőjobboldali tisztek vezetésével a magyar honvédség a partizánakciók megtorlásaként vérfürdőt rendezett, legyilkoltak több ezer polgári személyt

à vizsgálat à az akcióra parancsot adó tisztek Németországba menekültek (nyilas uralomig)

-         1942 tavasza – Bárdossyt meneszti Horthy (Bethlen féle irányzat hatása)

Kállay Miklós miniszterelnöksége /1942-44/ - hintapolitika

-         Politikája: Horthy Kállaytól a nácikhoz fűződő szálak lazítását várta. Politikáját a németekkel szemben a kettősség jellemezte: hintapolitika/Kállay-kettős

-         Náci- és háborúellenes tüntetések: baloldali fiatalok

o       1941. okt. 6-án - Batthyány örökmécsesnél

o       1941. nov. 1-én -Teleki Pál sírjánál.

o       1941. - Népszava karácsonyi száma à Népfront jellegű fellépés

o       1942. febr. - Magyar Történelmi Emlékbizottság létrehozása: megszervezte a márc. 15.-i tüntetést a budapesti Petőfi-szobornál

-         1942. nyara – a 2. magyar hadsereg Don-kanyar-i veresége a németek oldalán, 1943. jan. 12-ére megsemmisült (250 ezer fő, vezető: Jány Gusztáv) à Kállay nem ad több katonát à voronyezsi katasztrófa

-         1942. dec. 5. – oroszok visszanyomják a németeket 100m-re (moszkvai vereség, fordul a kocka)

-         1943 szept. 9. - előzetes fegyverszüneti egyezmény kötése Isztambulban az angolokkal, a magyar küldöttség titokban köti (Szent-Györgyi Albert) à Kiugrási kísérlet előkészítése

-         1943 őszén a magyar kormány megtagadja Hitler kérését egy újabb hadsereg frontra küldését illetően, Horthy kiáll Kállay mellett, Hitler a leváltását követeli

-         az angolszász erők nem közeledtek:

o       a tárgyalásokról a német titkosszolgálat tudomást szerzett

o       Hitler elvesztette a bizalmát Horthyban

o       1944. márc. 19. – a német csapatok megszállták Magyarországot

o       Horthy megőrizte befolyását, de lehetővé tette a németeknek a magyar államaparátus és a hadsereg felhasználását

o       További német együttműködésre szólította fel Magyarországot

o       Horthy Kállay leváltására kényszerült

Sztójay Döme miniszterelnöksége /1944/

-         a nácik követelésére Horthy Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek, aki volt berlini követ

-         megkezdődött az ellenzéki, ill. a németellenes politikusok letartóztatása (Kállay, Bethlen illegalitásba kényszerült

-         a magyar haderőt ismét mozgósították

-         zsidóellenes intézkedések:

o       kötelezővé tették a sárga csillag viselését

o       a zsidóságot gettókba kényszerítették

o       megindult a vidéki zsidóság deportálása (1944. május közepe)

o       Gestapo, Eichmann-különítmény hozzálátott a zsidókérdés „végső megoldásához”(elhurcolások)

o       Baky László, Endre László – két nyilas államtitkár vállalta az együttműködést, csendőrség is közreműködött

à Horthy nemzetközi nyomására, és a második front megnyitásának hírére leállíttatta a deportálásokat

-         1944 aug. 23. Románia átáll: megnő a lehetőség a magyar kiugrásra is:

-         magyar Erdélyi vereség à

-         1944 okt. 11-én Horthy elfogadja a szovjetek fegyverszüneti feltételeit

o       Október 15-én Horthy bejelentette a rádióban a fegyverszünetet

o       de a hadsereg nem kapott egyértelmű parancsot a fegyverletételre és az átállásra

o       csak Dálnoki Miklós Géza állt át a 20ezer fős 1. magyar hadsereggel a szovjetekhez à hadifogolynak minősítették őket a megállapodással ellentétben à leszerelték

o       Amikor a vöröshadsereg itt volt átálhattak volna, nem mertek

-         Skorzeny SS tiszt túszul ejti Horthy fiát.

-         A kiugrási kísérlet egy nap alatt elbukott

-         1944. okt. 16 – Horthy aláírja Szálasi Ferenc miniszterelnöki kinevezését, és kormányzói tisztségéről való lemondását (Edmund Veesenmayer birodalmi megbízott nyomására Horthy)

Szálasi Ferenc nyilaskeresztes rémuralma /1944-45/

-         1944 okt. 16-án Szálasi hatalomra jut: „nemzetvezető” egyesíti az állam- és kormányfői tisztséget

-         a nyilasok nekiálltak a budapesti zsidóság kiirtásához/20-25ezer fő/

-         kiemelkedőek: Angelo Rotta pápai nuncius, Raoul Wallenberg svéd diplomata akik menlevelek kiadásával emberek ezreit mentették meg

-         az ország hadszíntér

o       Budapestet erőddé nyilvánítják - a fővárost 1944. decemberétől 1945. februárjáig tartó óriási pusztítással járó ostrommal foglalják el a szovjetek°

o       Debrecen – a háború eddigi legnagyobb tankcsatája

o       Székesfehérvár – a német hadsereg sikertelen ellentámadása

-         1945. márc. 29-én emigrál a Szálasi kormány

-         1945 ápr. 4. A szovjet hadvezetőség bejelenti Magyarország teljes felszabadulását. Ez valójában április 12-én valósul csak meg.

à de valójában Szovjet uralom alá kerültünk, a szovjetek nem vonulnak ki

Veszteségek:

-         Közel egymillió emberi veszteség:

o       Fele az elhurcolt és legyilkolt magyar zsidóság

o       Közel 200 ezerre tehető az elpusztult polgári lakosok száma

à sok polgárt elhurcoltak a Szovjetunióba kényszermunkára

-         Katonai veszteségek:

o       150-200 ezer esett el a frontokon

o       800-900 ezer magyar katona került fogságba (szovjet táborokba)

-         Nemzeti vagyoni veszteségek: hidak, közlekedési eszközök, állatállomány…